Az epilepszia diagnosztizálása

bevezetés

Ha epilepszia gyanúja merül fel, neurológushoz kell fordulni a tisztázás érdekében. Számos diagnosztikai lehetőség áll rendelkezésre az epilepszia diagnosztizálására. Más, hasonló tüneteket okozó betegségek szintén kizárhatók.

A további kezeléshez fontos tudni, hogy milyen típusú epilepsziája lehet, ezért az agy és funkcióinak körültekintő vizsgálata elengedhetetlen.

Diagnosztikai eljárások

Az epilepszia diagnosztizálásának legfontosabb tényezői a kórtörténet és a külső anamnézis; Hasznos például, ha egy megfigyelő utánozza a roham menetét.

Ezenkívül egy EEG (Electoencephalogram) az agyhullámokról írták. Lehetőség van alvás közben (alvás EEG), hosszú távú EEG vagy provokatív EEG felvételre.
Ez utóbbi az epilepsziás roham megkísérlése kiváltani olyan provokációs módszerrel, mint alvásmentesség, hiperventiláció vagy fénystimuláció.

A képalkotó módszerek, például a számítógépes tomogram (CT) vagy a mágneses rezonancia tomogram alkalmasak az agyban bekövetkező szerkezeti változás észlelésére vagy kizárására. Az érrendszeri rendellenességek angiográfiával, az érrendszer képalkotó módszerével dokumentálhatók.

Ezenkívül speciális vizsgálatok (SPECT = egy-fotonos emissziós számítógépes tomográfia, PET = pozitron-emissziós tomográfia) használhatók a véráramlás és az anyagcserének kimutatására.

A vérminták diagnosztikai információkat is szolgáltathatnak az epilepsziában. A kreatinin-kináz enzim (CK) és a prolaktin hormon meghatározása, amelyek a betegek egyötödében emelkednek, itt hasznos.

Végül további vizsgálatokat kell végezni a tüneti okok kizárása érdekében, amelyeket a gyanúsított és a differenciáldiagnózis függvényében kell elrendezni.

Epilepsziának gyanúja esetén az MRI-t és az EEG-t szokásos diagnosztikának kell használniuk a kórtörténet mellett.

További információ a témáról: Epilepszia

Az agy MR

Epilepsziának gyanúja esetén az agy MR-jét általában szokásos módon kell elvégezni, de különösen a fiatalabb embereknél. Ennek érdekében az epilepsziás rohamoknak egyértelműeknek kell lenniük a lehetséges felesleges vizsgálat elkerülése érdekében. Sok epilepsziában szenvedő embernél az agy ok-okozati változása az agy MRI-jében figyelhető meg. Ezt a szerkezeti változást "léziónak" is nevezik, és gyakran jellemző jellemző régiókban, például az ideiglenes lebenyen fordul elő.

Olvassa tovább: Az agy MR

EEG

Az EEG, azaz az elektro-encephalogram nagyon fontos elem az epilepszia diagnosztizálásában. Itt az agyhullámokat mérik és származtatják a fej különböző pontjain. Ezek tükrözik az agy idegsejtjeinek aktivitását, és jellegzetes mintázatokkal rendelkeznek bizonyos ébrenlét állapotokhoz. Ezek a minták olyan potenciálok, amelyek magassága változik attól függően, hogy alszik vagy ébren van.

Ha epilepszia fordul elő, az epilepsziára jellemző minták is gyakran előfordulhatnak. Ide tartoznak például az úgynevezett „tüskék”, „éles hullámok” és „tüskék és hullámok”, amelyek csupán a potenciálok ábrázolását írják le. E minták származási helyétől függően következtetéseket lehet levonni a kórokozó agyszerkezetek lokalizációjáról. Bizonyos epilepsziás szindrómákban ezek a minták jellemző szekvenciákban is megjelenhetnek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az epilepszia a specifikus potenciál bizonyítéka nélkül is megtörténhet, és fordítva, ritka esetekben a specifikus potenciálok külön esetekben mérhetők anélkül, hogy epilepszia fordulna elő.

További információ itt:: EEG

Alvás EEG

Az EEG elvégzésekor gyakran nehéz megtalálni a jellemző potenciált. Az epilepsziának és az epilepsziás tüneteknek sokféle típusa van, amelyek főként éjszaka fordulnak elő.

Ezért ésszerű lehet alvás-EEG elvégzése néhány érintett személy számára. Ezt általában úgynevezett alváslaboratóriumban végzik. Az elektródákat lefekvés előtt rögzítik, és az EEG-t egy éjszakán át rögzítik. Ez gyakran nagyon hasznos lehet az epilepszia diagnosztizálásában.

Hosszú távú EEG

Bizonyos esetekben nem olyan könnyű bizonyos potenciálokat és mintákat rögzíteni EEG-lel, mert senki sem tudja megjósolni, mikor alakul ki epilepsziás roham. Ezenkívül az epilepszia megbízható diagnózisát nem lehet mindig gyorsan elvégezni. Ezekben az esetekben hasznos lehet a hosszú távú EEG-mérés. Az EEG-mérést hosszabb ideig, gyakran 24 órán át végezzük. Ez lehetővé teszi a reprezentatívabb megállapítás megfogalmazását a létező epilepszia valószínűségéről.

SPECT

A SPECT-vizsgálat, azaz egy-fotonos emissziós komputertomográfia hasznos diagnosztikai eszköz lehet egyes betegek számára. Ez a helyzet például az epilepsziában, amelyet a tünetek igazolnak, azaz klinikailag, az MRI okozati elváltozásának bizonyítéka nélkül.

A SPECT információkat nyújt az agy bizonyos területein fellépő lehetséges keringési rendellenességekről. Ez akkor lehet különösen fontos, ha a műtét egy lehetőség.

HÁZI KEDVENC

A PET-vizsgálat, más néven pozitron-emissziós tomográfia, megmutatja az agy anyagcseréjét. Felmerül a kérdés, hogy vannak az agyban olyan területek, amelyek csökkent anyagcserével, azaz hipometabolizmussal vagy megnövekedett anyagcserével, azaz hipermetabolizmussal rendelkeznek.

Ezek az epilepsziák okai lehetnek, és az MRI-ben nem szerepelnek megfelelően. Ezenkívül egy PET vizsgálat nagyon hasznos lehet egy lehetséges művelet előtt.

További információ a témáról: Pozitron emissziós tomográfia

Vérszámlálás

A vérképesség támogató funkcióval bírhat az epilepszia diagnosztizálásában. Különféle értékeket vizsgálunk itt. Hasznos ellenőrizni a vércukorszintjét a lehetséges okozó cukorválság azonosítása érdekében. A különféle elektrolitok ellenőrzése információkat is szolgáltathat az okról. Az agy fertőzésének gyanúja esetén CSF szúrást kell végezni.

A vérkép további jellemző értéke az úgynevezett kreatinkináz. Ez nagyobb az izmok nagyobb aktivitása és feszültsége esetén. Ezért izomrángással epilepsziás rohama alatt növekszik, és kb. 6 órával az epilepsziás roham után eléri a maximális értéket.