Forrás kezelése

Kezelési lehetőségek forraláshoz

A forráspont kezelése a fertőzés súlyosságától és helyétől függ. Komplikálatlan forralás esetén általában elegendő egy helyi kezelés elvégzése, amely egyrészt a bőr érintett részeinek megtisztítását és fertőtlenítését, másrészt meleg kompressziók alkalmazását foglalja magában.

A nedvesség és a meleg kombinációja miatt a forralók spontán módon gyorsabban ürülnek ki, majd gyógyulnak. A fertőtlenítő kenőcsök olyan aktív összetevőket tartalmaznak, mint például a polividon jód, amelyek elősegítik a gyógyulást. Az érrendszer-terápiás kenőcsök ideálisan meggyógyítják az éretlen tüszőket, de egyébként legalább a forralást gyorsabban érik, ami rövidebb időt jelent a gyógyuláshoz. Ritka esetekben a forralást antibiotikumok adásával kell kezelni.

További információ a témáról: Kenőanyag forráshoz

A "tályog" és a "furuncle" kifejezéseket gyakran használják szinonimákként. Vannak azonban egyértelmű megkülönböztető jellemzők. Olvassa el az erről szóló cikket: Tályog vagy forráspont

A forrás megnyitása

Ha a forrás fájdalmassá válik, akkor lehetősége van arra is, hogy orvosa szikével sebészeti úton nyitja meg őket, hogy a gennyek kiürülhessenek. Az eredmény nyomáscsökkentés, amely ellensúlyozza a baktériumok behatolását a környező szövetbe.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Forrás működése

Egy másik lehetőség a forralás krónikus előfordulásakor (furunkulózis) a személyi vakcinákkal történő kezelés, amely egyfajta oltás az egyes kórokozókkal.

A múltban gyakran húzó kenőcs használatát javasolták, de manapság ez nem ajánlott, mivel a kezelés ilyen formája tályogot okozhat, ami műtéti kezelést igényel.

Nagyon fontos, hogy soha ne próbálja meg kifejezni a forrásokat, különösen akkor, ha azok a felső ajak fölött vannak, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a baktériumok eljuthatnak az agyba, és ott súlyos szövődményeket okozhatnak. Ha arcán forródik vagy a nyakban forog, akkor ügyeljen arra, hogy a lehető legkevesebbel mozogjon, amíg a forralások meg nem gyógyulnak, ami szélsőséges esetekben (például a száj forrása) azt is jelentheti, hogy kevésbé beszélnek vagy puhaak Korlátozza az ételeket.

A forralás kezelése antibiotikumokkal

Forrás jelenlétében nem mindig szükséges antibiotikumok használata. Ebben az összefüggésben a fertőzés mértéke és a forrás pontos helye döntő szerepet játszik. Különösen az olyan kicsi forralóknál, amelyek gyengébb gyulladásos folyamatokkal rendelkeznek, általában nem kell antibiotikumokat szedni. A lokalizáció szempontjából elengedhetetlen a különféle antibiotikumok beadása, különös tekintettel az arc felforrására.

Mivel azonban a forrás bakteriális fertőzés, az antibiotikumok elméletileg elősegíthetik a gyógyulási folyamat felgyorsítását és a lehetséges kockázatok minimalizálását, a pontos helytől függetlenül.

Az arcon kívüli kicsi, észrevétlen forralások esetén a kezelést sok esetben antibiotikumokat tartalmazó kenőcs vagy krém rendszeres felvitelével lehet elvégezni.

A leggyakrabban kimutatható baktériumkórokozó, amely egy forrás kialakulásához vezet, a Staphylococcus- (például Staphylococcus aureus). Ezért a forralás kezelésekor mindig olyan antibiotikumokat kell választani, amelyek az adott kórokozó ellen irányulnak. A Staphylococcus aureus érzékenységet általában úgynevezett Béta-laktám antibiotikumok (például A meticillin). Ezek az antibiotikumok különféle penicillinszármazékok. Az esetek több mint 80% -ában, ha forrás fordul elő, kimutatható az okozó patogén penicillinnel szembeni rezisztenciája. Ennek oka az a tény, hogy elsősorban a Staphylococcus- idővel képesek voltak olyan enzimet kifejleszteni, amely képes lebontani a penicillint (penicillinase). Emiatt a Staphylococcus-- A penicillint tartalmazó kenőcsökkel társított főzés elméletileg sikeres lehet, ám az érintett betegekben a kezelés sikere a legtöbb esetben nem igazolható.

Azoknak a betegeknek, akiket kicsi, nem bonyolult forrásban szenvednek, általában kenőcsöt írnak fel, amely a hatóanyagot tartalmazza klindamicin ártalmatlanítja.

Kifejezett fertőzések, nagy forralás vagy kritikus lokalizáció (például az arcon) esetén a műtéti kezelést mindig ki kell egészíteni egy antibiotikum szájon át történő bevitelével. Ebben az összefüggésben elsősorban az úgynevezett Penicillinase-solid béta-laktám antibiotikumok hogyan flucloxacillin kérdéses.

Ha az érintett beteg penicilin allergiában szenved, akkor is klindamicin fel lehet írni. A klindamicin forralásának kezelése azonban nem biztonságos. A súlyos mellékhatások lehetősége miatt a klindamicint ma még mindig abszolútnak tekintik Tartalék antibiotikum. A klindamicin alkalmazása során megfigyelt leggyakoribb mellékhatások az émelygés, hányás és hasmenés. Az úgynevezett pszeudomembranoos enterokolitisz, a gyulladásos bélbetegség, az antibiotikumok csoportjának legfélelmetesebb mellékhatása Lincosamidok (például klindamicinEz a betegség indokolja a forralás klindamicinnel történő kezelésének azonnali leállítását. Ezen felül a májkárosodás ezen antibiotikumok egyik leggyakoribb és legveszélyesebb mellékhatása.

Egyéb antibiotikumok, amelyek alkalmasak forrásban szenvedő betegek kezelésére, a makrolidok csoportjába tartoznak. A csoportban a lehetséges antibiotikumok klasszikus példája az, amelyet gyakran használnak erythromycin.

A forró betegségben szenvedő betegek kezelésében az antibiotikumok is a fluorokinolonok (például levofloxacin).

Forraláshoz húzza meg a kenőcsöt

A pull kenőcs alkalmas gennyes gyulladáshoz, mivel forrásban is van. Antibakteriális hatással rendelkezik és gátolja a faggyú áramlását, ami elősegíti a forralás gyors gyógyulását. Ha kenőcsöt használ, a genny spontán kifolyhat a forrásból. Meg kell jegyezni, hogy néhány ember allergiája a kenőcsökhöz, ezért ezt megelőzően alkalmazzon pl. A toleranciát a karon kell megvizsgálni. A gyógyszer alkalmazását terhesség és szoptatás ideje alatt meg kell beszélni.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Húzza a kenőcsöt

Betaisodona forralni

A Betaisodona egy baktériumölő kenőcs, és forrás kezelésére is felhasználható. Hatásuk jódtartalmukon alapszik. A jódnak antibakteriális hatása van, ezért a kenőcs barnássá válik. A kenőcsöt naponta többször fel lehet használni. Pajzsmirigy betegség vagy terhesség jelenlétében az alkalmazást meg kell beszélni az orvossal.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Betaisodona

Otthoni gyógymódok forraláshoz

Az érintett bőrfelületet egyedül kell hagyni. Semmi esetre sem szabad megkísérelni kifejezni a forralást. Ez ronthatja a gyulladást. A forralást nem szabad megérinteni az ujjaival. Fennáll a baktériumok terjedésének veszélye. Ezért a higiénia nagyon fontos. Az érintett területet mindig megfelelően meg kell tisztítani és fertőtleníteni. A meleg elősegíti a forralás érését, hogy spontán módon ürüljön és gyógyuljon. Az antimikrobiális kompressziók szintén segítik a forralást, valamint a kamilla vagy kakukkfű kompresszióit.

Teafa olaj forraljuk

A teafaolaj antibakteriális hatású, ezért forrás esetén felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot. Ezenkívül biztosítja a bőr kiszáradását vagy zsírtalanítását, ami szintén pozitív hatással van. A teafaolaj használatakor azonban néhány dologra kell figyelni. Mielőtt ezt megtenné, meg kell vizsgálni egy másik bőrfelületet annak meghatározására, hogy a teafaolaj tolerálható-e. Néhány ember allergiát tapasztalhat. Ezenkívül a teafaolajat nem szabad hígítatlanul nagy területen felhasználni. Hígítatlanul használható kis területeken is, például pattanásokon vagy forralóknál. Erre azonban nincs szükség, mivel a teafaolaj hígítva is nagyon hatékony. A teafaolajat fel lehet vinni az érintett területre egy kis pamutgolyóval vagy tamponnal.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Teafa olaj

Homeopátia forráshoz

Általánosságban feltételezhető, hogy forralás mellett végzett orvosi kezelés sokkal gyorsabban vezet a sikerhez, a homeopátiával összehasonlítva. Ezenkívül a lehetséges kockázatokat csak az antibiotikumok szakszerű megnyitása és későbbi használata révén lehet hatékonyan elkerülni.

A következő lehetséges orvos kinevezéséig azonban az idő áthidalható különféle otthoni gyógymódok és a homeopátia területéről származó anyagok használatával. Azonban azoknak a betegeknek, akik forrásban vannak, és magukat akarják kezelni, be kell tartaniuk bizonyos viselkedési szabályokat. A forralás pontos helyétől függetlenül, a forralást semmilyen körülmények között nem szabad megnyomni. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a forralás belsejében lévő gennyek kifolynak, a baktérium kórokozók belépnek a véráramba, és vérmérgezéshez vezetnek (vérmérgezés) jön.

Ezenkívül a forralás kezelésének egyik legfontosabb intézkedése a megfelelő higiénia fenntartása. A homeopátiával történő forraláskezelés megkezdése előtt az érintett terület bőrfelületét alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. Az érintett betegeknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a forralást soha ne érintse meg az ujjakkal. Ennek elmulasztása baktériumok elterjedéséhez és a kapcsolódó súlyos betegségekhez vezethet. Ezért tanácsos mindig védőkesztyűt viselni, amikor a forralást homeopátiával kezelik.

Általában különféle anyagok, amelyek a homeopátiához rendelhetők, alkalmasak a forralás kezelésére. Mivel a forralás gyulladásos és erősen fertőző betegség, a gyulladáscsökkentő kakukkfű pozitív hatással lehet a gyógyulási folyamatra. Használat előtt néhány csepp kiváló minőségű kakukkfű illóolajat kell csepegtetni körülbelül egy evőkanál meleg vízbe. A kakukkfűolaj ezután steril kompresszor segítségével felforralható. A teafaolaj a kakukkfűolaj alternatívájaként is felhasználható. Ezenkívül a gyógymódos agyag a homeopátia területén a legismertebb anyagok, amelyek felforralhatók.

A gyógyító agyag hatékonysága azon a tényen alapszik, hogy képes megkötni a testben a méreganyagokat, majd továbbjuttatni azokat kívülre. A forralást általában gyógyító földből és főtt csapvízből készített pasztával kezelik. Ez a pép ezután egy kis kendőbe tekerhető, vagy összenyomható, és az érintett testrészre helyezhető. Ennek a kezelési módszernek a hatása a homeopátia területén fokozható, ha egy-két csepp teafaolajat adunk a gyógyító földpéphez.

Súlyosan pirított forralás esetén a homeopátiás kezelés a belladonna segítségével segíthet enyhíteni a tüneteket. Az Atropa Belladonna (németül: fekete halálos hálóing) mérgező anyag, ám lenyűgöző hatással lehet a forralás kezelésére. Ebben az összefüggésben a Belladonna beilleszthető mind földgömbökbe, mind cseppekben. Az adagolási előírások megfelelő felhasználásával és szigorú betartásával szinte teljes mértékben kizárható a súlyos mellékhatások előfordulása. A Belladonna hatékonysága a forralás kezelésében elsősorban gyulladásgátló tulajdonságain alapszik.

Ezenkívül a mész kénmáj (Hepar sulfuris), mint a homeopátia területéből származó anyag, amely különösen alkalmas a forralás kezelésére. A gennyes folyamatok gyógyítására a mész-kénmáj különösen széles körű alkalmazási területet kínál. Rendszeres használat esetén a tünetek jelentős javulása általában néhány napon belül megfigyelhető.

Az olyan forralások, amelyek nem gyógyulnak megfelelően a már elvégzett kezelési kísérletek ellenére, a Silicea hosszú távon hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez és elősegíthetik a gyógyulást.

Forráspontú műtét

Mikor szükséges egy műtét?

A műtétnek csak akkor van értelme, ha a forrás teljesen kifejlesztett. Ez csak akkor jelenti, ha a belső csomó folyékony gombavá fejlődött. Gyakran előfordul, hogy a forralás előtt gyógyul, mielőtt elérnék ezt a stádiumot, vagy önmagában kiürítik a genüket. A műtét akkor választható, ha a forralás nem gyógyul kenőcsök és otthoni gyógyszerek alkalmazásával, nagyon fájdalmas, vagy ha a gyulladás terjed vagy terjed vannak komplikációk. Az arcon általában elkerülhető a műtét.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Forrás működése

A műtét folyamata

Az eljárás megkezdése előtt érzéstelenítőt injektálnak helyileg a zsibbadáshoz. A helyi érzéstelenítés általában elegendő. A területet ezután fertőtlenítik, és egy steril borítóval borítják, hogy megakadályozzák a baktériumok bejutását a sebbe a műtéti eljárás során. A műtét során a genés üregét szikével vágással nyitják meg, hogy a gennyek kifolyhassanak. Ezenkívül, ha szükséges, az elhalt szövetet eltávolítják a gennyüregből. A sebet mindenképpen óvatosan meg kell öblíteni antibakteriális szerrel. Ha antibiotikumot adnak be a forralás megnyitása után, akkor a genét elkenni kell, hogy a kórokozóval szembeni célzott terápia később elvégezhető legyen. A bevágást a műtét után nem zárják le, hogy a gennyek tovább folyhassanak, és ne maradjon megújult gyulladás. Nagy forralóknál erre a célra vízelvezető betét szükséges.

Következő kezelés a műtét után

A sebkezelés a műtét után nagyon fontos. A seb kezelésekor ügyelni kell arra, hogy a fertőzés nem ismétlődik meg. A sebkezelés magában foglalja a seb rendszeres öblítését antiszeptikus oldatokkal. A sebet rendszeresen ellenőrizni kell, mivel fennáll az ismételt fertőzés veszélye. Ha szükséges, az orvos antibiotikumot fog felírni nagyobb forralásokhoz. Az arcon végzett műtétek után ágyba pihenésre és pulpikus ételekre is szükség lehet.