Veseinfarktus - veszélyes vagy gyógyítható?

Mi a veseroham?

A vesesejtek pusztulását veseinfarktusnak nevezik. Veseinfarktus akkor fordul elő, amikor egy vérrög blokkolja a vese véredényét, és ennek eredményeként a vesék már nem tudnak elegendő oxigént biztosítani. Ha a keringési rendellenességet nem orvosolják azonnal, a vesesextrész elpusztul. A legfontosabb tünet a bélcsomós fájdalom. Az infarktus mértékétől függően különbséget kell tenni a teljes veseinfarktus és a részleges veseinfarktus között. A veseinfarktus manapság ritka a jó megelőző intézkedések miatt. Ha veseinfarktust időben észlelnek, akkor jól kezelhető, és súlyos következményei elkerülhetők.

Veseinfarktus okai

Az embolizmus és a trombózis a veseinfarktus fő okai. Az embolizmusok általában veseinfarktusokat okoznak. Egy embolia (Érrendszeri dugó) elsősorban a szívből, elakad egy kis vese artériában és eldugulja az érét.

Az embólus kialakulásának számos módja van. A pitvarfibrilláció során kialakulhat a szív bal pitvarjában. A szív nyálkahártya bakteriális gyulladása esetén (Endokarditisz) A szívfalon lévő lerakódások lepattogzhatnak és véralvadást váltanak ki, különösen a bal kamrában. A szív mellett a fő artéria (főütőér) Legyen az embolia eredete. Az elterjedt betegség esetén az arteriosclerosis (Érrendszeri meszesedés) az érrendszeri plasztikumok meghámozhatnak és elzárhatják a vesesereket. A veseinfarktust a veseartériás trombózis is okozhatja. A trombózis kockázati tényezői az erek falában, a véráramban és a vér összetételében bekövetkező változások. A vese artériát elzáró vérrög a vese artériás trombózisban lokálisan képződik és veseinfarktust válthat ki a trombózis révén.

További információkért lásd: Az embolia veszélyei - ezt tudnod kell!

Veseinfarktus tünetei

A veseinfarktus tünetei nagyon különbözőek lehetnek. A veseinfarktus fő tünete a hirtelen fellépő súlyos fájdalom. A fájdalom gyakran kólikszerű, ami azt jelenti, hogy a fájdalom időközönként jelentkezik. A fájdalom nagyon gyorsan és nagyon erős, hirtelen eltűnik, és hevesen visszatér. A fájdalmat izzadás, hányinger és keringési problémák kísérhetik. A hányinger mellett hányás és súlyos hasi fájdalom is előfordulhat, különösen akkor, ha a vese nagyobb területeit érinti. A következő napokban makro hematuria alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a fenek a vizeletben látható. Ha a veseinfarktus észrevétlen és kezeletlen, a vesefunkció romolhat. Ennek tünetei a kóros vizelet, amely sötétebb, világosabb, vagy csökken a mennyiségben. Előfordulhat, hogy nagyon gyakran WC-be kell mennie, és nem vesz sok vizet. Éjszakai vizelés és vér fordulhat elő a vizeletben. Azonban a veseinfarktus 25% -a tünetmentes, ezért nehéz korán diagnosztizálni.

Melyek a vese roham jelei?

A súlyos oldalsó fájdalom, amely gyakran kólikásként jelentkezik, a veseinfarktus fontos tünete. Hányinger, hasi fájdalom és vizelési nehézség szintén vesebetegségre utalhatnak, ezért ezeket alaposan meg kell vizsgálni. A vizelet a vizeletben súlyos tünet, ezért orvosának mindig ellenőriznie kell.

A veseinfarktus diagnosztizálása

A veseinfarktus gyanúját a tünetek okozzák. A klinikára történő bejuttatást a lehető leggyorsabban kell végrehajtani a következmények, például a veseelégtelenség megelőzése érdekében. A diagnózis megállapításához beszélgetést folytatnak, amelyet fizikai vizsgálat követ. A vesék megérintése a fizikai vizsgálat részeként általában fájdalmasnak tűnik az érintettek számára. Vért vesznek a vesefunkció laboratóriumi paraméterek felhasználásával történő ellenőrzése és a vesekárosodás felderítése érdekében. Az ultrahangvizsgálat gyorsan jó képet ad a vese erekről, és lehetővé teszi a vese artériás patológiák akár 97% -ának meghatározását. Az angiográfia, amely kontrasztanyagot használ a vese véráramának megjelenítésére, felhasználható a diagnózis megerősítésére. Egyéb képalkotó intézkedésekre lehet szükség a "veseinfarktus" diagnosztizálásához, például a vese MRI-jének vagy a vese szcintigráfiának.

Veseinfarktus ultrahangvizsgálata

Az ultrahangvizsgálat gyors, szelíd módszer a vese véráramának áttekintésére. Az esetek többségében az artériák könnyen láthatóvá válnak, és az ultrahangkészülékkel a vese artériákban bekövetkező főbb változásokat az esetek akár 97% -ában észlelik. A modern ultrahangkészülékek Doppler-jelet használhatnak annak ellenőrzésére, hogy a bemutatott erek mennyire vannak ellátva vérrel.

Ez érdekelhet téged: Ultrahang - előnyök és kockázatok

Angiográfia veseinfarktus esetén

Az angiográfia az ér ereinek röntgenvizsgálata, amelyben katétert használnak kontrasztanyag injektálására a vizsgálandó érbe. Tehát az artériákat nagyon jól meg lehet mutatni. A veseartériás angiográfia megerősítheti a „veseinfarktus” diagnózist.

Olvassa el: Angiográfia - eljárás és komplikációk

MRI veseinfarktus esetén

Az MRI (Mágneses rezonancia képalkotás) egy vizsga, amely felhasználható a vesék megjelenítésére. Ezt a vizsgálatot elvégezhetjük egy kontrasztanyaggal is, és különösen alkalmas a homályos térbeli igények tisztázására. Az MRI felhasználható a gyakorlatban a veseartériák szűkítésének tisztázására. A legtöbb esetben egy egyszerű ultrahang vizsgálat elegendő a "veseinfarktus" diagnosztizálásához.

További információkért lásd: MRI eljárások és kockázatok

Veseinfarktus kezelése

A veseinfarktust a lehető leghamarabb kezelni kell, hogy elkerüljék a vese elégtelen oxigénellátásának következményeit. Azonnali intézkedésként az akut veseinfarktusban szenvedők heparint kapnak (5000–10 000 NE, nemzetközi egységek). Ez egy antikoaguláns, amelyet a további vérrögök kialakulásának megakadályozására és a meglévők feloldására használnak. Ha mindkét vese érintett, akkor szükség lehet dialízisre, amelynek során a vesefunkciót eszközre cserélik. Ha a vérrögöt nem lehet feloldani Herapinnal, akkor a műtét vagy a lízisterápia választható. A káros embolia vagy thrombus sebészileg eltávolítható. A lízisterápia részeként a katétert a vesebe tolják, és ráadnak egy gyógyszert, amely végül lebontja az alvadást. A lízisterápiában az urokináz enzim vagy az rtPA hatóanyagRekombináns szöveti plazminogén aktivátor), azaz olyan anyagok, amelyek természetesen feloldják a vérrögöt.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Dialízis - eljárás és szövődmények

Megfelelő táplálkozás veseroham után

Veseinfarktus után az étrend az alapbetegségtől és az infarktus következményeitől függ. Ha akut veseelégtelenség jelentkezik, a hidratáció fontos szempont, és ezt meg kell beszélni a kezelő orvossal. Az étrendnek kifejezetten csökkentenie kell a vizeletben a vizelési anyagok szintjét, normalizálnia kell a vérnyomást és ki kell ürítenie a vízvisszatartást. Az étrendben túl sok fehérje stresszt okozhat a vesékben, míg a protein elkerülése lassítja a veseelégtelenség progresszióját. A vesegyengeség súlyosságától függően az élelmiszerek fehérjetartalmát módosítani kell; az étrendnek általában alacsony fehérjetartalmúnak kell lennie. Az orvossal azt is meg kell vitatni, mennyi sót lehet bevenni. A túl sok só negatívan befolyásolhatja a vérnyomást, de ennek hiánya valójában rosszabbá teheti a vesefunkciót. Ezért fontos a sóbevitelt az egyéni helyzethez igazítani. Veseinfarktus után az alacsony fehérjetartalmú étrend általában pozitív a prognózisra. A veseinfarktus következményei változhatnak, ezért az étrendet egyedileg kell megvitatni a kezelõ orvossal.

További információkért lásd: Vesebetegség diéta

A veseinfarktus lehetséges komplikációi

A veseinfarktus időtartama és mértéke nagyban meghatározza a betegség lefolyását. Ha a veseinfarktus a vese nagyobb területét érinti, akut veseelégtelenség következhet be. Az akut veseelégtelenséget az jellemzi, hogy a vese nem tudja megfelelően elvégezni a feladatát. A vérből a vizelettel átjutott anyagok, amelyeket általában a vese ürít a vizelettel, a vérben maradnak. Ez negatív hatással van a test elektrolit- és sav-bázis egyensúlyára. Életveszélyes uremia (húgymérgezés) akkor alakulhat ki, ha a vizelet felépül a húgyúti rendszerben. Ezenkívül a veseelégtelenségnél más tünetek is előfordulhatnak, mint például hányinger, hányás, elviselhetetlen viszketés és a gyomor és a bél nyálkahártya gyulladása. Tüdőödéma, dyspnoe és cianózis (a bőr és a nyálkahártya kék elszíneződése) fordulhat elő. A vér hosszú távú megnövekedett karbamid-tartalma kóros változásokhoz vezethet az agyban.

A témáról bővebben: Akut veseelégtelenség

Ha a veseinfarktust egy artériás érrendszeri elzáródás okozza, a veseelégtelenség krónássá válhat, és veseelégtelenségké válhat (vesegyengeség). A veseelégtelenség gyakran dialízist igényel.

További információkért lásd: Veseelégtelenség

A vese rohamának hosszú távú következményei

A hosszú távú következmények nagymértékben függnek a csökkent veseáramlás mértékétől és időtartamától. A korán felismert és gátolt enyhe veseinfarktus esetén a vese kiterjedt gyógyulása várható. Ha az infarktus kifejezett és hosszabb ideig tart, veseelégtelenség következhet be. Krónikus veseelégtelenség esetén a vesék akár fehérjét és vért is szekretálhatnak. Vízvisszatartás léphet fel, és kialakulhatnak az alsó húgyúti betegségek. A krónikus veseelégtelenség előrehaladott stádiumában kifejezett tünetek fordulhatnak elő, amelyeket rossz teljesítmény, hányás, émelygés, túlzott vízvisszatartás és bőrváltozások kísérnek. Veseátültetés szükséges a végstádiumú veseelégtelenséghez.

További információ: A vesegyengeség szakaszai a veseátültetésig

A veseinfarktus időtartama és előrejelzése

A betegség lefolyását és a veseinfarktus előrejelzését az egyedi körülmények határozzák meg, például korábbi betegségek és az infarktus okai, az érintett vese terület és a vese csökkentett véráramának időtartama. A vese szinte teljesen felépülhet, vagy dialízist igénylő veseelégtelenségben szenvedhet. A prognózis tehát személyenként nagyon eltérő. Ha egy artériás elzáródás okozza a veseinfarktust, az előrejelzés nem különösebben jó.

Olvassa el: Várható élettartam veseelégtelenség esetén