Az emberi test sejtplazma

meghatározás

Sejtplazma vagy citoplazma a sejt teljes tartalmát jelöli, kivéve a sejtszerveket. A citoplazma egy szerves folyadék, amely minden sejt alapanyagát képezi. A víz mellett a sejtplazma elsősorban olyan fehérjékből, tápanyagokból és enzimekből áll, amelyek nélkülözhetetlenek a sejt működéséhez.

A sejtplazma működése

A citoplazma alkotja a cella alapszerkezetét, és a cella teljes kitöltésével megadja alakját. Minden sejt, mind a baktériumok, növények, mind állatok sejtjeit citoplazma alkotja. A citoplazma gélszerű állagú. A cella összes alkotóeleme benne van. A sejtplazma kifelé halad keresztül Sejt membrán tól től extracelluláris tér behatárolt.

Maga a citoplazma a következőkből áll: Sejtfolyadék (citoszoija), a Sejtes organellák és a citoszkeleton. A citoszkeleton stabilizáló fehérje, amely dinamikus hálózatot alkot és biztosítja a sejt szerkezetét. A sejtek organellái mind a sejt funkcionális rendszerei, mint például a a Sejtmag, A mitokondriumok, az endoplazmatikus retikulum és a A riboszómák. Az organellákat általában saját membránja zárja le, és csak az eukariótákban található meg.

Melyek az összetevők és mi a sejtplazma összetétele?

A sejtplazma vagy citoplazma a sejtekben levő szerves anyagot írja le, kivéve az összes sejtorganellát, például a mitokondriumokat és a riboszómákat. A sejtplazma folyadék-gélszerű állagú, és alkotja a sejt fő részét. Ez a sejtfolyadék (citoszol) különféle komponensekből áll.

A nagy rész, körülbelül 80% -ban vizet (H2O) és számos oldott anyagot tartalmaz, például cukor, elektrolitok és tápanyagok. Ez azért fontos, hogy a sejtnek alakot adjon, és kitöltse a térfogatot a sejtmembránon belül.

A sejtplazma kb. 10% -a fehérjékből áll. A fehérjék az enzimek nélkülözhetetlen alkotóelemei, és részt vesznek a sejtek szerkezetében és transzportfolyamatain is.
A zsírok (lipidek) kis részét, körülbelül 4% -ot teszik ki. Zsírokra van szükség a sejtmembrán felépítéséhez és fenntartásához, és ezek más termékek, például gyulladásos mediátorok kiindulási anyagai is. Ezen túlmenően más alkotóelemek is fontosak, de ezek csak nagyon alacsony koncentrációban fordulnak elő a sejtplazmában. Ide tartoznak több ion, például nátrium (Na +) és klorid (Cl-). Ezek a töltött részecskék biztosítják, hogy a sejtplazma a megfelelő környezet a különféle metabolikus útvonalakhoz. A sejtfolyadék mellett a sejtplazma stabilizáló részt is tartalmaz, amelyet citoszkeletonnak is neveznek. Ez a citoszkeleton olyan szálszerű fehérjékből áll, amelyek átfedik a sejtfolyadékot, és ezáltal biztosítják a sejt háromdimenziós alakját.

A citoplazma legfontosabb funkciója a sejt szerkezetének megadása: mivel a sejtben nincs levegő, a citoplazmának a sejt összes üres helyét folyadékkal kell kitöltenie. Ezen túlmenően sok anyag szállítódik a sejt belsejében, a citoplazma az anyagszállítás közegeként szolgál. A sejt citoplazma formájában tárolja a vizet és a tápanyagokat, és a citoplazma összetételének megváltoztatásával reagálhat a külső hatásokra.

Számos fontos sejtkomponens fehérjék formájában van összeállítva a sejtplazmában. Ehhez a sejtmagban található genetikai anyagot átírják egy RNS-be, amelyet felszabadítanak, és a citoplazmában felhasználnak mint fehérje szintézis építési útmutatóját. A fehérjék szerkezetén, a különféle anyagok szállításán és a különféle anyagok tárolásán túl a citoplazma más fontos funkciót is ellát: a metabolitokamelyek a metabolizmus során fordulnak elő, és egyéb, nem szükséges anyagok.

Mi a sejtmembrán?

Prokarióta és eukarióta sejtekben a sejtmembrán leírja a sejtplazma burkolóját. Ily módon a sejtmembrán megvédi a sejtet a külső hatásoktól. A sejtmembrán alapvető szerkezete minden sejt esetében azonos. Az alapszerkezet egy kettős zsírréteg (lipid kettős réteg). Ez különféle zsírokból (lipidekből) áll, mint például a foszfolipidek és a szfingolipidek. A két zsírréteg különbözik a zsírok összetételében. Különböző fehérjék is beágyazódtak ebbe a lipid kettős rétegbe. Ezeknek különböző funkciói vannak. Egyesek csatornákként szolgálnak az anyagok szállításához a sejtbe és a sejtből, mások receptorok különböző molekulák számára. A koleszterin jelenléte befolyásolja azt a tulajdonságot, hogy a sejtmembrán mennyire folyékony vagy milyen mobil.

A sejtplazma funkciói

A citoplazma feladatai közé tartozik az anyagok szállítása és a fehérjék, enzimek, szignálmolekulák felépítése és lebontása. metabolitok. Egy másik fontos feladat az energia előállítása a mitokondriumokban ATP formájában, amely szinte minden sejtfolyamathoz szükséges.

A citoplazmában a citoszkeleton megadja a sejt szerkezetét és kapcsolatot létesít a sejtkörnyezettel a szomszédos sejtmembránon kívül. A citoplazma sejtmagcsövei speciális feladatokat látnak el, és a citoplazma folyékony rétege optimális környezetet biztosít számos biokémiai reakcióhoz, amelyeknek a sejtben az anyagcserének részeként kell zajlania. A citoplazma szabályozó hatást gyakorol ezekre a reakciókra, összekapcsolja a különféle sejtkomponenseket egymással, és így lehetővé teszi a sejten belüli kommunikációt.

A sejtek metabolizmusával kapcsolatos további információk itt találhatók: Sejtes légzés emberben

A sejt plazma színe

A víz mellett a citoplazma nagyrészt fehérjékből áll és általában színtelen.Különböző festési technikák alkalmazásával a struktúrákat, beleértve a citoplazmát, megfesthetjük, hogy láthatóvá váljanak. A széles körben elterjedt hematoxilin-eozin-festés (HE-festés) a citoplazmát narancssárga színűvé teszi, de a színe a sejt állapotától függ: például az aktív és szaporodó sejtek rengeteg RNS-t tartalmaznak a citoplazmában, amelyet kék-ibolyaként festenek.

A festési eljárásokkal kapcsolatos további információk itt találhatók: Histológia